Kellett volna (2015)

Egyik pillanatban nagyon jó kedved van, a másikban nagyon rossz, a harmadikban a kettő között. Ki ne szeretné, hogy egyszer ennek vége legyen? Ez a kisfilm arra szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy ne féljünk törődni egymással. Figyeljünk oda a másikra, különösen akkor, ha furcsán viselkedik, és gyógyszerekre lenne/van szüksége, vagy túl keveset beszél. A "Kellett volna" című film egyik célja, hogy megmutassa: az öngyilkosságok nagy része elkerülhető, ha jobban odafigyelünk egymásra. És itt nem csak az öngyilkosságokról van szó. Legyen az a depresszió bármely formája, vagy bármi, ami a mentális egészséget kockáztatja. Ha odafigyelünk ismerőseinkre, akkor képet kaphatunk arról, mi váltja ki ezeket. Sokan képtelenek a felszín alá látni, és emiatt elszalaszthatnak egy lehetőséget. Egy olyan lehetőséget, amely egy ember életébe kerülhetnek. Előzzük meg a "kellett volna" pillanatokat, és mutassuk meg, hogy az emberség nem veszett el belőlünk. Az alapanyag megírójaként nagyon örülök, és hálás köszönet mindenkinek, aki segített abban, hogy ez a projekt megvalósuljon. De ne én legyek az egyetlen, aki hálálkodik. Próbáljuk megmenteni a társainkat, akik sokak szerint már nem megmenthetők, vagy akik úgy gondolják, az utolsó lélegzetvételeiket veszik. Hadd hálálják meg ők a segítő kezet.